Mindenkinek mást-mást jelent a november eleje. Van akinek a Halloween jut eszébe róla, van akinek Mindenszentek estéje. A HMIK csapatának biztosan az idei november elejéről a csapatépítésük jut majd eszükbe, hiszen 2-án és 3-án a csapat tagjai eltűntek a nagyvilág elől és felkeresték a jól eldugott Setétpatakot, hogy a felfrissült csapatot megerősítsék közös tevékenységek által.
A Szent Mihály Napok sok jót hozott mindenki életébe, a Hétfalusiak egy erősebb magyar közösséget tudhatnak maguk mellett ennek a rendezvénynek is köszönhetően, egy erősebb magyar kultúrális felhozatal jelenik meg minden évben városunkban ami segít megőrizni magyarságunkat minden körülmények között. Az idei Szent Mihály Napok a HMIK életébe is változást, erősítést, frissítést hozott be. A rendezvényen levő önkénteseink nagy része úgy döntött, hogy társul hozzánk és belép szervezetünk életébe. Ezek a fiatalok amellett döntöttek, hogy a mindennapi teendőjük mellé még befértetik a közösség érdekeit és velünk együtt tesznek majd annak érdekében, hogy felrázzuk a magyarokat és folyamatosan valamilyen rendezvényt és támaszt nyújthassunk nekük. Mivel az eddig megszokott csapatunkhoz új tagok csatolódtak, úgy döntöttünk, hogy ideje jobban megismerkedni, a társaságainkat összevonni és megbarátkozni. Hiszen a HMIK egyben egy baráti közösség is, ahol a tagok egymás segítségét bármikor kérhetik amikor szükségük van egy jó tanácsra vagy akár csak egy jó meghallgató vállra.
Így tehát elhatároztuk, hogy elmegyünk egyet csapatot építeni valahová, ahol nem köt semmi helyhez, ahol nem kell megfelelnünk senkinek, ahol önmagunk lehetünk. Ezért elmentünk november első hétvégéjén a Kovászna megyei Setétpatakra, ahol, hát mondhatom, hogy eléggé elzárva a nagyvilágtól mindenféle ismerkedős és barátkozós játék mellett egymáshoz szoktunk és megtudtunk egymásról új dolgokat. Mi, régebbi tagok megtudtuk, hogy új tagjaink igazi kincseket rejtenek, hiszen lelkesedédük, kitartásuk és elfogultságukhoz nem találtunk eddigi párt. Ezúttal is üdvözöljük őket a HMIK csapatában, nagyon örülünk nektek, hogy úgy döntöttetek velünk tartotok ebben a kalandban. Amíg mi megtudtuk róluk, hogy habár legtöbben még kiskorúak nagyon jó ötleteik vannak, be mernek vállalni rendezvényeket, és le is bonyolítják őket a mi segítségünkkel, addig ők megtudhatták, hogy ránk bármikor számíthatnak. A HMIK akkor teljes, amikor mindenki egyenlően tevékenykedik azért hogy a saját közösségét támogassa, hogy a saját közösségének teremtsen meg olyan lehetőségeket, ahol egymás között magunk lehetünk, kétségek nélkül. Az új tagjainknak nagyon ügyesen sikerült elsajátítaniuk a HMIK csapatszellemet, a munkakedvet, a tenni akaró kedvet. Együtt játszodtunk, együtt főztünk, együtt takarítottunk. Együtt törtük az eszünket, együtt vitatkoztunk és nem utolsó sorban, együtt buliztunk. Igazi csapattá váltunk. Nincs szükség többé olyan szavakra, hogy régi és új, hiszen egyenlőek lettünk. Igaz, lehet egyeseknek több tapasztalatuk van, de azért vagyunk ott egymásnak, hogy egymást felsegítsük és támogassuk, hogy mindenkinek sikerüljön minél fennébb jutnia. Összességében a hétvége nagyon jól telt, célunkat elérve, büszkén térhettünk haza vasárnap este a valóságba, hiszen másnap iskola és munkahely várt ránk.
Ezúttal hivatalosan is meg szeretném köszönni a Communitas Alapítványnak és az RMDSZ-nek a segítségét. Köszönöm úgyszintén felelősünknek, képzőnknek is, Hlavathy Péternek, aki veterán HMIKosként tudta, hogy mire kell a hangsúlyt tenni és miben kell megerősödnünk, így ezeket a gyengepontokat rögzítve igazi erős csapatot kovácsolt. Köszönjük a Setétpatak Panziónak is, hogy szálláshelyünket biztosította a gyönyörű környezetben.
Végezetül pedig, de biztos, hogy nem utoljára, HAJRÁ HMIK!
Sipos Emese